Amsterdam

épp itt skypeol velem szemközt egy magyar muki.
onnan vettem észre, hogy azt mondta 'puszi'.
na mondom, ez vagy p*nát jelent, vagy elköszönést, belehallgatok kicsit ...
kicsit megnyugodtam, magyar a muki.

(a posztért pedig én kérek bocsánatot)

hétfő

az első stresszes napom, amióta itt vagyok. frusztráltak, ingerültek voltak az emberek. vibrált a levegőben az idegesség. a munka is új volt mindenkinek, de ettől teljesen függetlenül is adódott kliensek között összevitatkozás, egymás leöntése teával (véletlenül), majd rögtön utána sírvafakadás, pohár összetörése (kollégától).
ma velejéig hétfő volt.
boldog keddet akarok!

az van,

szóval az van, hogy, skypeon, facebookon mindig kérdeztek róla, hogy mivan, milyen a hely, mindig elmesélem a napi - kétnapi - soknapi élményeimet, benyomásaimat, és mire eljutnék oda, hogy írjak ide is, egyszerűen kifáradok az írásba estére. tegyük hozzá, permanens netkapcsolatom sincs, ez is hátráltat.

tehát, imhol a megoldás, korábbi levelezéseim részleteit fogom ide bepasteolni. bocsánat érte,de csak finoman fogom majd csiszolgatni, amennyire időm engedi. jólesz, vagy jólesz?